Kimono T�rt�nete

A kimon� �zsiai k�zvet�t�ssel v�lt Jap�n nemzeti viselet�v�, �s sz�mos v�ltoz�son ment kereszt�l. Az els� kimon�-szer� viseletek a Jamato-korban (Kr.u.250-710) jelentek meg a n�k k�r�ben, ezt akkor kinu-mo n�vvel illett�k, �s legink�bb egy red�z�tt, f�ldig �r� selyemszokny�b�l, illetve hossz� ujj� fels�r�szb�l �llt. Ez legink�bb koreai hat�sra utal.

A Nara-korban (710-794) megindult az intenz�v kereskedelmi viszony K�n�val, �gy az orsz�gban er�s k�nai hat�s figyelhet� meg mind a k�pz�m�v�szetekben, mind a kult�r�ban - �gy a viseletekben is. A h�lgyek a k�nai udvari etikett szerint �lt�ztek, amely el�t�rbe helyezte a sz�neket �s a vir�gmint�kat; a f�rfi viselet pedig legink�bb a test alakj�nak mind robusztusabbnak val� felt�ntet�s�t szolg�lta: b� sz�r� nadr�gok �s b� ujj� ingek voltak divatosak, amelyeket az �z�letekn�l sz�k�tettek, ez�ltal „puffos�tva” az anyagot.

Az igazi �tt�r�st a kimon� t�rt�net�ben m�gis a Heian-kor (794-1192) hozta. Az �lt�zk�d�si szok�sokat a kilencedik sz�zad derek�ig a Tang dinasztia udvari viseletei dikt�lt�k: ezeket m�solt�k az el�kel�k, az � ruh�ikat pedig a szolg�l�k. A viszonylag b�k�s id�szakban vir�gzott az udvari �let, a szerelmi l�ra, �s a fokozott eszt�tikum ir�nti hajlam, amely els�sorban a ruh�k min�s�g�nek ugr�sszer� javul�s�ban, �s az elt�lzott m�retekben nyilv�nult meg. A korszak n�i kimon�j�nak neve junihitoe ( 十二単, kana じゅうにひとえ), amely legal�bb tizenk�t k�nt�sb�l �llt, de rangt�l �s gazdags�gt�l f�gg�en ak�r a h�sz r�teget is el�rte. Mindehhez hossz�, sim�ra f�s�lt hajviselet (tarekami) t�rsult, a konty �s a hajd�szek nem voltak ismertek.

A Heian-kor m�s m�don is r�tette b�lyeg�t a k�s�bbi divatra: ekkor v�lt szok�ss�, hogy a f�rfiak is fels�ruh�zat gyan�nt hordj�k azt a k�nt�st, amely a junihitoe legfels� r�teg�t k�pezte, �s �ltal�ban a legd�szesebb volt (valamint a legnagyobb is, hiszen az �sszes t�bbit be kellett fednie). Hogy eleg�nsabb benyom�st keltsen, a k�nt�s alj�t henger form�ban vastag�tott�k meg �s varrt�k fel - ez lett az el�dje a k�s�bbi esk�v�i kimon�knak (uchikae), illetve a sz�nh�zi kimon�knak is. A „heian-kori h�lgyek” m�ig n�pszer� kimon� minta.

A Kamakura (1192-1333) �s Muromachi (1336-1573) korszakban k�vetkezett be a szamur�jok felemelked�se. A ruh�kat korszer�s�teni kellett, �gy a sok egym�sra borul� r�teg �s lefel� b�v�l� fazon helyett az egyenes, min�l praktikusabb szab�s lett divatos. A Muromachi korszakban �lte Jap�n a k�z�pkor legszeg�nyebb �veit, �gy a ruh�k kialak�t�s�ra az anyaggal val� sp�rol�s jellemz�. A f�rfi (szamur�j) viselet neve hitatare, ez form�j�ban m�r er�sen eml�keztetett a mai kimon�ra.

Az Edo-korban (1600-1867) az orsz�g fell�legzett a polg�rh�bor�s �vek ut�n, �gy ism�t volt lehet�s�g a m�v�szeteknek h�dolni. A hajviseletek ekkor kezdtek egyre bonyolultabb form�kat �lteni, illetve a sz�nj�tsz�s, valamint a g�sa-�letm�d elterjed�s�vel az �lt�zk�d�s kifejez�bb� v�l�sa is megfigyelhet�. A f�rfiak k�z�tt elterjedt a hakama (袴, egyfajta b� sz�r� nadr�g, amit legt�bbsz�r a kimon� f�l� vettek) viselete, amely k�s�bb praktikus okokb�l (lovagl�s) �n�ll� viselett� v�lt. A szamur�jok feles�gei �s az udvarh�lgyek, hogy szellemis�g�ben elk�l�n�ljenek az „�nmagukat �rul�”, a kimon�t rekl�mt�bl�nak haszn�l� p�rn�pt�l, egysz�n�, legink�bb feh�r kimon�kat hordtak, azok f�l� pedig dr�ga uchikae-k�nt�st.

Ugyancsak az Edo-korra tehet� a kimon�fest�si elj�r�sok elterjed�se, els�sorban a yuzen-zome technik��, amely legink�bb a stencilez�shez hasonl�. Az eleg�ns kimon�k egy�ltal�n nem, vagy alig voltak d�sz�tve, a kevesebb-t�bb elve alapj�n; ugyanakkor a paraszti lakodalmakban, vagy az egyszer�bb n�p k�r�ben n�pszer�ek voltak a sz�nes �s elt�lzott mint�k is.

Az Edo-korszak v�g�n m�r �rezni lehetett a v�ltoz�s szel�t, �s Jap�n az eur�pai forradalmi hull�m ut�rezg�sek�nt megbuktatta a s�gun�tust, helyre�ll�tva a cs�sz�rs�got, �s �j, vir�gz� korszakot k�tve ezzel Meiji (1868-1912) nev�hez. A kimon� elnyerte mai form�j�t, �s els�sorban a kiot�i g�s�k hagyom�ny�rz�s�nek k�sz�nhet�en ma csaknem mindent tudni lehet a korabeli kimon�visel�s jellegzetess�geir�l �s jelk�prendszer�r�l. Ink�bb a mot�vumok gazdagod�s�r�l van sz�, mintsem a kimon� formai v�ltoz�s�r�l. A kimon�hoz kaphat� kell�kek �s kieg�sz�t�k t�rh�za ugyancsak hatalmasra b�v�lt.

Az ezt k�vet� Taisho-kor (1912-1926) kimon�i szolg�ltak mint�ul az eg�sz huszadik sz�zad kimon�viselet�nek. A m�sodik vil�gh�bor�s veres�g �s a nyugati hat�s k�vetkezt�ben a kimon� el�sz�r a f�rfiak k�r�b�l t�nt el teljesen, majd lassan a n�k is nyugati st�lus� ruh�ra cser�lt�k az utcai viseletet, noha otthon, �s k�l�n�sen ny�ron sz�vesebben hordt�k a sz�mukra k�nyelmes, megszokott ruh�ikat.

Napjainkban a kimon� m�r kiz�r�lag alkalmi viseletnek sz�m�t: a gyerekek a sichi-go-san (sz� szerint: h�t-�t-h�rom, az ennyi id�s gyerekek �nnepe jap�nban, amikor elviszik �ket a legk�zelebbi templomba, �s hagyom�nyosan meg�nneplik, hogy „meg�rt�k ezt a kort”) alkalm�val viselnek csak kimon�t. A feln�ttek k�z�l a l�nyok a Seijin-no-Hi (a feln�ttkor el�rkezte, minden �vben janu�r m�sodik h�tf�j�n tartj�k, �s minden az �ppen 20. �v�t bet�lt�tt fiatal r�szt vesz rajta) alkalm�val kapnak egy furisode (振袖) nev� kifejezetten hajadon l�nyoknak sz�nt, hossz� ujj�, d�szes kimon�t.

Ezt lesz�m�tva kimon�t legink�bb esk�v�n, temet�sen, teacerem�ni�n szok�s viselni. A kimon� ny�ri v�ltozata, a yukata, amely pamutb�l k�sz�l, �s mind�ssze egy r�tegb�l �ll, nagyon n�pszer� viselet Jap�nban mind a mai napig; ugyanis k�nyelmesebb benne elviselni a h�s�get. Nagyon sok vid�ki sz�lloda �s fogad� ad f�rd�k�peny helyett vagy mellett a sz�lloda embl�m�j�val ell�tott Yukat�t a vend�geknek, hogy azok a hotel ter�let�n abban k�zlekedjenek; illetve ez a hagyom�nyos viselet a ny�ri t�zij�t�kok n�z�s�hez is.

N�h�ny divattervez�, mint Hanae Mori, illetve n�h�ny kimon� gy�rt� c�g, mint a Suzunoya, igyekeznek k�zel hozni a kimon�t �jb�l a fiatalokhoz, ez�rt elterjedtek az eg�szen modern mint�k is: leop�rd-minta, Pucci-minta, illetve egyes Disney rajzfilmekhez dedik�lt kimon�fest�sek is.

Forr�s

Wikipedia